Az Egyesült Államok megerősítette, hogy magáncégek segítik a gázai segélyezést, a ENSZ aggodalmai ellenére

Az Egyesült Államok megerősítette, hogy új rendszert dolgoznak ki a gázai palesztinok humanitárius segélyezésére, amelyet magáncégek bevonásával valósítanak meg, miközben Izrael blokádja már három hónapja tart. Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete elmondta, hogy „elosztó központokat” hoznak létre, amelyeket biztonsági vállalkozások fognak védeni, és ezek kezdetben több mint egymillió embernek biztosítanak élelmiszert és egyéb szükséges ellátmányt. Az új rendszer célja, hogy megakadályozza, hogy a Hamász eltulajdonítsa a segélyt. Huckabee hangsúlyozta, hogy Izrael nem vesz részt a segélyek kézbesítésében vagy elosztásában, de a biztonsági erők felügyelik az elosztó központok körüli területet.

A humanitárius segélyezéssel kapcsolatos részletek napvilágot láttak, és a vitatott terv kapcsán az ENSZ ügynökségei kijelentették, hogy nem fognak együttműködni, mivel úgy tűnik, hogy a segélyeket „fegyverré” formálják. Jens Laerke, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának szóvivője a BBC-nek elmondta, hogy „csak olyan erőfeszítésekben veszünk részt, amelyek összhangban állnak az alapelveinkkel”. Hozzátette: „Nincs ok arra, hogy olyan rendszert alakítsunk ki, amely ellentétes bármely elvvel rendelkező humanitárius szervezet DNS-ével.”

Márciustól kezdve Izrael teljesen leállította az ellátmányok bejutását Gázába, beleértve az élelmiszert, a menedékhelyeket, a gyógyszereket és az üzemanyagot is, ami humanitárius válságot idézett elő a 2,1 milliós lakosság számára. Az OCHA szerint a közösségi konyhák egyharmadát kénytelenek voltak bezárni az utóbbi hetek élelmiszer- és üzemanyaghiánya miatt. A World Central Kitchen, egy amerikai alapítvány utolsó két mezőszintű konyháját is bezárták, miután keddre elfogyott az alapanyaguk, pedig korábban napi 133 000 étkezést biztosítottak. Az alapvető élelmiszerek árai is az egekbe szöktek a helyi piacokon; a 25 kg-os lisztes zsák ára Gázavárosban most 415 dollárra emelkedett, ami harmincszorosa a február végi árnak.

Huckabee újságíróknak Jeruzsálemben elmondta, hogy Donald Trump amerikai elnök sürgetőnek tartja a gázai segélyezést, és csapata feladatául kapta, hogy „mindent megtegyenek annak érdekében, hogy felgyorsítsák a humanitárius segélyek bejuttatását a rászorulókhoz”. Izrael és az Egyesült Államok a Hamászt vádolják azzal, hogy eltéríti a segélyt. „A korábbi intézkedéseket gyakran követték el olyan esetek, amikor a Hamász ellopta az élelmiszert, amely a rászoruló emberek számára készült” – mondta a nagykövet.

Az ENSZ és más ügynökségek állítják, hogy erős felügyeleti mechanizmusaik vannak, és amikor a segélyek beáramlottak Gázába, a fosztogatás esetei lényegében megálltak. A WHO kijelentette, hogy a háború alatt egyetlen orvosi segélycsomagjukat sem lopták el. A Trump-kormányzat arra törekszik, hogy támogatást nyerjen az új segély kezdeményezéshez, különösen az elnök jövő héten tervezett arab öbölbeli gazdag országokba tett látogatása előtt, amelyek segíthetnek a finanszírozásban.

Huckabee kijelentette, hogy a gázai humanitárius alapítványt (GHF) azért hozták létre, hogy biztosítsák a humanitárius segélyek elosztását, amely nem fog izraeli katonai ellenőrzés alatt állni. A GHF 14 oldalas dokumentuma, amelyet a BBC is megtekintett, négy elosztóhelyszín létrehozását ígéri, kezdetben 1,2 millió ember számára biztosítanak élelmiszert, vizet és higiéniai csomagokat – ez a lakosság kevesebb mint 60%-át jelenti. A projekt célja, hogy végül minden gázai lakoshoz eljusson.

A GHF azt állítja, hogy „az emberiesség, a semlegesség, az elfogulatlanság és a függetlenség humanitárius elveit követi”. Az igazgatóságának és tanácsadó testületének tagjai között szerepel egy korábbi World Central Kitchen ügyvezető igazgatója, valamint a volt ENSZ Élelmezési Világprogram vezetője, David Beasley is – bár az ő részvétele egyelőre nem megerősített. A segélymechanizmus működésének teljes részleteit azonban még nem közölték.

A gázai háború a Hamász október 7-i izraeli támadásaival kezdődött, amelyben körülbelül 1200 ember vesztette életét, és több mint 250 embert túszul ejtettek. Az izraeli katonai kampány eddig több mint 52 700 ember halálát okozta Gázában, főként nők, gyermekek és idősek körében. Az izraeli biztonsági kabinet a múlt héten jóváhagyta a Hamász elleni katonai offenzíva fokozását, amely magában foglalhatja a lakosság déli részre való kényszerített áthelyezését is, valamint a terület teljes ellenőrzését és a segélyek feletti irányítást. Ezt gyorsan széleskörű nemzetközi elítélés követte. Számos izraeli szövetséges hangsúlyozta, hogy az ország köteles a nemzetközi jog alapján lehetővé tenni a humanitárius segélyek akadálytalan átjárását.

A brit Közel-Keletért felelős miniszter, Hamish Falconer a parlamentben kifejtette, hogy a brit kormány komolyan aggódik amiatt, hogy az izraeli bejelentések „veszélyes új szakaszba” terelhetik a 19 hónapja tartó gázai háborút. A segélyekkel kapcsolatban kijelentette: „Ahogy az ENSZ is mondta, nehéz látni, hogyan lehetne az új izraeli terv, amely a magáncégeken keresztül kívánja biztosítani a segélyek kézbesítését, összhangban a humanitárius elvekkel, és megfelelni a szükségletek mértékének.”

A héten az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottja, Steve Witkoff zárt ajtók mögött tájékoztatta az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjait az új segélyezési tervről. Eközben izraeli médiák arról számoltak be, hogy az izraeli erők már elosztóközpontokat állítanak fel Rafahban, Gáza déli részén, „steril zónákban”, amelyeket a Hamász jelenlététől mentesnek terveznek. A hírek szerint Izrael azt várja, hogy a segélyeket olyan családi képviselőknek osztják ki, akiket biztonsági ellenőrzés alá vonnak, és csak gyalogosan léphetnek be az elosztóhelyekre. Az izraeli védelmi hatóságok becslése szerint a családoknak heti átlagosan 70 kg segélyt kellene biztosítani.

Izrael és az Egyesült Államok érvei szerint az új rendszer megakadályozza, hogy a Ham

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cp92rlm300mo