Az AI-t elutasító emberek története
Sabine Zetteler, a londoni székhelyű kommunikációs ügynökség vezetője, határozottan ellenzi a mesterséges intelligencia (AI) használatát. Véleménye szerint az AI által generált tartalmak értéke megkérdőjelezhető, és nem látja értelmét olyan információk olvasásának, amelyeket nem ember írt. „Nem értem, miért olvasnék olyan dolgot, amit valaki nem volt képes megírni” – mondja Zetteler, aki az ügynökségében körülbelül tíz embert foglalkoztat, köztük főállásúakat és részmunkaidős munkatársakat is. Számára a mesterséges intelligencia elterjedése nemcsak a munkahelyi etikai kérdéseket vet fel, hanem a személyes értékeket is érinti. „Mi értelme van olyan dolgokat elküldeni, amiket nem írtunk meg, vagy újságcikkeket olvasni, amelyeket botok készítettek?” – teszi fel a kérdést.
A mesterséges intelligencia elterjedése az utóbbi években, különösen a ChatGPT 2022 végén történt megjelenésével gyors ütemet vett. Azóta a ChatGPT és más hasonló szolgáltatások népszerűsége hatalmasra nőtt, havonta több mint öt milliárd látogatóval. Ugyanakkor az AI rendszerek, mint például a ChatGPT, hatalmas energiafogyasztással járnak. A Goldman Sachs jelentése szerint egyetlen ChatGPT lekérdezés közel tízszer annyi elektromosságot használ, mint egy Google keresés. Zetteler és mások számára ez aggasztó, hiszen a környezetvédelmi szempontok is egyre fontosabbá válnak.
Florence Achery, a Yoga Retreats & More tulajdonosa, szintén elutasítja az AI használatát, mivel az ellentétes a vállalkozása alapelveivel, amelyek az emberi kapcsolatokra építenek. „Az AI számomra lelkület nélküli, és nem egyezik a vállalkozásom céljaival” – mondja Achery, aki Londonban él. Ő is aggasztónak találja az AI működtetéséhez szükséges energiafogyasztást, amelyről úgy véli, hogy sokan nincsenek tudatában. Zettelerhez hasonlóan ő is úgy véli, hogy az AI használata hosszú távon nem fogja segíteni a társadalmat.
A mesterséges intelligencia elterjedése azonban nem mindenki számára választható lehetőség. Jackie Adams, aki digitális marketinggel foglalkozik, eleinte szintén elutasította az AI-t, mivel környezetvédelmi okokból és a lustaságot képviselő megoldásként látta. „Hallottam az adatközpontok energiaigényéről és arról, hogy mennyi földet igényelnek, és ez nem tűnt helyesnek” – mondja Adams. Azonban amikor a munkatársai elkezdték használni az AI-t a szövegírás és ötletgenerálás terén, kénytelen volt ő is alkalmazni azt, hogy megtartsa a munkáját. „Most már nem látom a mesterséges intelligencia használatát lustaságnak. Segíthet a munkám fejlesztésében” – tette hozzá.
James Brusseau, az AI etikájára specializálódott filozófia professzor, úgy véli, hogy az AI használatának elkerülése már nem lehetséges. „Ha tudni akarjuk, miért hoztak meg egy döntést, emberekre van szükség. Ha ez nem érdekel minket, akkor valószínűleg AI-t fogunk használni” – mondja Brusseau. Az AI egyre inkább beépül a mindennapjainkba, és sokan érzik úgy, hogy elveszítik a kontrollt a technológia felett. Adams is így vélekedik, hiszen a Google keresések és e-mailek is egyre inkább AI által generált összefoglalókat tartalmaznak, ami tovább növeli a frusztrációját.
Zetteler és Achery számára a mesterséges intelligencia elterjedése nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi dilemmákat is felvet. Az AI-val kapcsolatos aggodalmaik nem csupán a technológia használatáról szólnak, hanem arról is, hogy milyen irányba fejlődik a társadalom, ha az emberek helyett gépek végzik a munkát. A mesterséges intelligencia fejlődése új kihívások elé állítja a hagyományos értékeket, és sokan úgy érzik, hogy a technológiai előrelépések nem feltétlenül hoznak magukkal pozitív változásokat. A jövő tehát bizonytalan, és a mesterséges intelligencia hatásai még csak most kezdenek kibontakozni.
Ezeket is érdemes megnézni
Infláció az Egyesült Királyságban: Mennyire gyorsan drágulnak a termékek?
M&S felfüggeszti az online rendeléseket és visszatérítéseket indít a kibertámadás után
