Az élet titkai más bolygókon és hatásuk az emberiségre

A tudományos felfedezések nem csupán ismereteinket bővítik, hanem alapvetően megváltoztatják a világról alkotott képünket is. Az olyan pillanatok, mint amikor az űrhajók először küldtek vissza képeket a Földről, vagy amikor élet nyomait fedezték fel egy másik égitesten, hatással voltak a pszichénkre és arra, hogyan helyezzük el magunkat az univerzumban. A legújabb hírek szerint a K2-18b nevű bolygón olyan gázt észleltek, amely a Földön egyszerű tengeri organizmusok által termelődik. Ez a felfedezés egy lépéssel közelebb hozta azt a lehetőséget, hogy valóban idegen életet találjunk, ami megkérdőjelezheti a Földön kívüli élet létezéséről alkotott elképzeléseinket.

Professzor Nikku Madhusudhan, a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetének vezetője, aki a felfedezést végző csapatot irányította, kijelentette: „Ez alapvető kérdéseket vet fel, és lehet, hogy a válaszhoz közel vagyunk.” Azonban a felfedezés mögött számos további kérdés is felmerül, például, hogy ha valóban találnak életet egy másik világon, az hogyan változtatja meg az emberi faj tudatát és önértékelését. Őseink évszázadok óta mesélnek az égből érkező lényekről, és a 20. század elején a tudósok úgy vélték, hogy a Mars felszínén egyenes vonalú struktúrákat látnak, ami felvetette a lehetőséget, hogy ez a bolygó egy fejlett civilizáció otthona lehet. Az ilyen elképzelések számos tudományos-fantasztikus művet inspiráltak, amelyekben repülő csészealjak és kis zöld idegenek szerepeltek.

Míg a múltban a kommunizmus terjedésétől való félelem határozta meg a nyugati kormányok kommunikációját az űrlényekkel kapcsolatban, a legújabb felfedezés, amely a K2-18b bolygóról származik, nem a Marsról vagy a Vénuszról, hanem egy távoli csillag körüli bolygóról érkezett. Az élet keresésére irányuló kutatás eddig elsősorban a Marsra összpontosított, de 1992-ben, amikor felfedezték az első exobolygót, a figyelem kezdett áttevődni más égitestekre is. Azóta majdnem 6000 exobolygót fedeztek fel, sok közülük gázóriás, mint például a Jupiter és a Saturnusz, míg mások vagy túl forrók, vagy túl hidegek ahhoz, hogy folyékony víz létezzen rajtuk, ami az élethez elengedhetetlen.

A professzor véleménye szerint a galaxisunkban valószínűleg több ezer olyan bolygó létezhet, amely az úgynevezett „Goldilocks zónában” helyezkedik el, ahol a távolság „éppen megfelelő” ahhoz, hogy élet támadhasson. A kutatók fejlesztették azokat az eszközöket, amelyek segítségével az exobolygók légkörének kémiai összetételét elemezhetik, és próbálják azonosítani az életre utaló molekulákat, az úgynevezett biosignature-öket. A NASA James Webb Űrteleszkópja, amely képes volt észlelni a K2-18b bolygón felfedezett gázt, a valaha épített legnagyobb teljesítményű űrteleszkóp, amelynek indítása óriási izgalmat keltett a kutatók körében, mivel úgy tűnt, hogy a kutatás végre elérhető közelségbe került.

A felfedezés azonban nemcsak örömöt hoz, hanem számos tudományos vitát is generál. Még ha sikerülne is bebizonyítani, hogy valóban biosignature-t találtak, az újabb kérdések merülnek fel: vajon a felfedezett molekulák élő organizmusok termékei, vagy más, nem életformák által is előállítható anyagok? Ahogy több adat gyűlik össze, a tudományos közvélemény is fokozatosan elmozdulhat a más világokban való élet létezésének valószínűsége felé. Prof. Catherine Heymans, Skócia csillagásza úgy véli, hogy a távcsöveken végzett további megfigyelések egyre világosabb képet adnak az exobolygók légkörének kémiai összetételéről.

A tudományos közösség egyre inkább arra a következtetésre jut, hogy a múltban és a jövőben tartott felfedezések egyre inkább megkérdőjelezhetik az emberiség helyét a világban. A közeljövőben számos űrmisszió indul a Marsra és a Jupiter jégvilágaira, hogy nyomokat keressenek a múltbeli vagy jelenlegi életre. A tudósok számára az a legizgalmasabb, hogy a felfedezés, ha megtörténik, nemcsak tudományos, hanem kulturális és társadalmi szempontból is mély hatással lesz ránk. A felfedezések révén talán jobban megérthetjük, hogy honnan jöttünk, és hol a helyünk az univerzumban. Ahogy egyre több adat és bizonyíték kerül napvilágra, a lehetőség, hogy nem vagyunk egyedül, egyre inkább valósággá válhat, ami drámai módon megváltoztathatja az emberi pszichét és a világképünket.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cp8jwj90ejno