
IFS: Nehéz döntések a közkiadások terén elkerülhetetlenek
A brit kormány előtt álló nehéz döntések elkerülhetetlenek, ahogy a költségvetési tervek véglegesítése zajlik az egészségügy, a védelem, az iskolák és a büntető igazságszolgáltatás területén. Az Institute for Fiscal Studies (IFS) figyelmeztetett arra, hogy az egészségügyre szánt kiadások mértéke fogja meghatározni, hogy milyen mértékű megszorításokra lesz szükség az „védett” területeken kívül, amelyek nem tartoznak az egészségügy, a védelem és az iskolák alá. 2024-ben jelentős növekedés várható a közlekedés, a nettó nullás kibocsátás, a kórházak, az iskolák és a börtönök finanszírozásában, de ezt követően a kormány elkötelezettségei miatt a kiadások évről évre már nem fognak növekedni – figyelmeztettek az IFS szakértői.
A kormány a június 11-i Költségvetési Felülvizsgálat során a kiadások minden egyes fontját alaposan meg fogja vizsgálni. A felülvizsgálat célja, hogy vázolja a következő három év napi működési költségvetéseit és a következő négy év beruházási költségvetéseit. A Whitehall-beli bennfentesek szerint a felülvizsgálat „csúnya” lesz, és a miniszterek azon vitatkoznak, hogy melyik terület kapjon kis mennyiségű forrást. Az aggodalmak között szerepel, hogy olyan tervek, mint például a rendőrség létszámának növelése a nők és lányok elleni erőszak felére csökkentése érdekében, valószínűleg nem kapják meg a szükséges pénzügyi támogatást. Továbbá folyamatban vannak a buszjegyárak maximalizálásának folytatására vonatkozó tárgyalások is.
Rachel Reeves pénzügyminiszter álláspontja, miszerint elveti a további kölcsönvételt és nem emeli meg újra az adókat, erős spekulációkat váltott ki a költségvetési megszorításokkal kapcsolatban. A Konzervatív Párt szerint Reeves csak olyan „lehetetlen döntésekkel” szembesül, mert „a kölcsönzést és a kiadásokat a határokig tolta”. Mel Stride, az árnyékkancellár kijelentette: „Feltornázták az megélhetési költségeket, nő a munkanélküliség, stagnál a növekedés. És mégis, Rachel Reeves ragaszkodik az adó- és költségvetési dogmájához, mintha még mindig az 1970-es években élnénk.”
Az IFS hangsúlyozta, hogy a kormány az első néhány évben „előre hozta” a költségvetési kiadásokat, ami azt jelenti, hogy a kiadások lassulni fognak. A közszolgáltatások napi kiadásainak szintje nagymértékben függ az egészségügynek juttatott források nagyságától, amely a teljes napi működési költségvetés 39%-át teszi ki. Az IFS szerint az NHS-ra szánt költségvetés 2025-2026-ra 202 milliárd font lesz, ami más területek finanszírozását vonhatja el, miközben a kormány a betegek várakozási idejének csökkentésére és a fogászati ellátás hozzáférhetőségének javítására összpontosít.
A kutatók figyelmeztettek arra, hogy az egészségügyi kiadások növelése a történelmi átlag szintjén reális megszorításokat jelentene más „védett” területek számára, ami különösen nehézségek elé állítja a kormányt, tekintettel arra, hogy az igazságszolgáltatás javítására és a börtönök túlzsúfoltságának kezelésére is ambíciókat támasztottak. Bee Boileau, az IFS kutatási közgazdásza elmondta, hogy a Pénzügyminisztérium „elkerülhetetlenül nehéz döntésekkel” néz szembe, hiszen tavaly ősszel a költségvetési csapokat megnyitották, most azonban a források áramlása visszaesik.
A kormány vállalta, hogy növeli a hadsereg és annak létesítményeinek költségvetését, és bejelentette, hogy csökkenti a külföldi segélyalapot annak érdekében, hogy a katonai kiadások a nemzeti jövedelem 2,5%-ára emelkedjenek 2027-re. Az IFS arra figyelmeztetett, hogy a védelemre fordított több pénz szükségszerűen nagyobb megszorításokat jelent más területeken. Kiki McDonough, ékszertervező és vállalkozó a BBC „Sunday with Laura Kuenssberg” című műsorában kifejtette, hogy a közszolgáltatásokban megtakarításokat lehetne elérni azáltal, hogy átvizsgálnák a bürokráciát.
Simon Case, a korábbi közigazgatási vezető elismerte, hogy nem tudta csökkenteni a közszolgáltatások méretét, sőt, az növekedett a hivatali ideje alatt. Az IFS javasolta, hogy a kormány a termelékenység javításával próbáljon megoldást találni a költségvetési megszorításokra, de ez kihívások elé állítja a kormányt, mivel a legutóbbi adatok szerint a közszolgáltatások termelékenysége a Covid-járvány előtti szint alatt van. A kormány szóvivője elmondta, hogy „azokat a dolgokat valósítják meg, amelyek a munkavállalóknak fontosak”, mint például a kórházi várólisták csökkentése és a határok ellenőrzése. Az IFS figyelmeztetett, hogy a közszolgáltatások bércsökkentése sztrájkokhoz vezetett a közelmúltban, így a bérek stagnálása komoly kihívást jelent.
A költségvetési megszorítások megvalósítása nem lehetetlen, de komoly prioritások felállítását igényel. Az elkövetkező időszakban a kormány számára kulcsfontosságú lesz, hogy megfelelően kezelje ezeket a kihívásokat, hogy a közszolgáltatások minősége ne csökkenjen, és a társadalom legfontosabb szükségletei továbbra is kielégítettek legyenek.

