Trump elárulta az amerikai gazdaság alapjait – a következmények súlyosak lesznek
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, nem csupán egy új falat emelt, hanem egy teljesen új kereskedelmi politikát is bevezetett, amelynek keretében legalább 10%-os vámot vetett ki szinte minden termékre, ami az Egyesült Államok területére érkezik. E döntése nemcsak a munkahelyek és a munkaerő védelmét szolgálja, hanem egy újfajta, protekcionista politikát is képvisel, amely a globalizációval szemben helyezkedik el. Trump lépései nem csupán egy kereskedelmi háború kezdetét jelentik, hanem a világ legnagyobb gazdasági hatalmának határozott elfordulását a globalizációtól, amelyből az Egyesült Államok az utóbbi évtizedekben jelentős profitra tett szert.
A kereskedelmi vámok bevezetése a történelmi kontextusában is érdekes, hiszen ez a lépés több mint száz évvel visszarepít minket a protekcionizmus korába. Az Egyesült Államok az eddigi legmagasabb vámbevételekhez jutott, amelyek a G7 és G20 országok szintje felett helyezkednek el, hasonlóan olyan országokhoz, mint Szenegál, Mongólia vagy Kirgizisztán. Trump bejelentésében hangsúlyozta, hogy a magas vámok, mint ahogy 1913-ban is történt, segíthetnek az ország gazdaságának megerősítésében és a szövetségi jövedelemadó eltörlésében is. Ez a gondolkodás különösen érdekes, hiszen azt mutatja, hogy az Egyesült Államok kormányzata a múlt tanulságaiból próbál építkezni, még akkor is, ha az elmúlt évtizedekben a globalizáció és a szabadkereskedelem elveit hirdették.
A globalizáció és a szabadkereskedelem elméleteit David Ricardo, 19. századi brit közgazdász nevéhez köthetjük, aki a komparatív előny elvét hirdette. Ez az elv azt mondja ki, hogy a különböző országok különböző termékek előállításában versenyképesek, és ha mindenki arra specializálódik, amiben a legjobban teljesít, az a világ összes országának előnyére válik. Az Egyesült Államok azonban a múltban soha nem volt teljes mértékben elkötelezett a globalizáció mellett, és ez a mostani vámbevezetési politika a régi, protekcionista gondolkodásmód visszatérését jelzi.
A vámok bevezetésének mögött álló logika ismét figyelembe veszi az Egyesült Államok kereskedelmi hiányát, és a kereskedelmi partnerországokkal szembeni „igazságtalanságokat”. A Fehér Ház képviselői szerint a vámok célja, hogy megvédjék az amerikai munkavállalókat, és a kereskedelmi hiány csökkentésére irányuljanak. Az elnök által hirdetett vámok egyfajta válaszreakciót jelentenek a világpiaci helyzetre, ahol az Egyesült Államok úgy érzi, hogy a kereskedelmi partnerek előnyben részesítik magukat az amerikai termékekkel szemben.
A Trump-adminisztráció látásmódja szerint, ha egy ország több terméket exportál az Egyesült Államokba, mint amennyit importál, az „csalás”, és ezért vámot érdemel. Ez a megközelítés különösen érdekes, hiszen figyelmen kívül hagyja a globális kereskedelmi rendszerek komplexitását, ahol számos tényező befolyásolja az országok közötti kereskedelmet. A cél, hogy az Egyesült Államok kereskedelmi hiányát 1,2 trillió dollárra csökkentsék, ami nemcsak a gazdasági helyzetet, hanem a globális kereskedelmi kapcsolatokat is súlyosan befolyásolhatja.
A kereskedelmi háború további következményei már most is érezhetők. A részvénypiacok esése, az infláció növekedése és a gazdasági bizonytalanság mind arra utal, hogy az Egyesült Államok kockázatos útra lépett. A globalizációval kapcsolatos politikai döntések nemcsak az Egyesült Államok gazdasági helyzetére hatnak, hanem a világ gazdasági egyensúlyára is. A világ más részein élő országok is új kereskedelmi szövetségeket alakíthatnak ki, amelyek elkerülik az Egyesült Államokat, és ez jelentős hatással lehet az amerikai gazdaságra.
Az elnök által képviselt protekcionista politika tehát nemcsak a belföldi munkahelyek védelmét célozza, hanem a globális kereskedelmi rendszeren belüli pozíciók átrendeződését is elősegíti. Ez a helyzet különösen érdekes, hiszen a világ más országai számára is új lehetőségeket teremt, amelyek kihasználhatják a megváltozott kereskedelmi környezetet. Az Egyesült Államok gazdasági stratégiája tehát nemcsak belső, hanem globális hatásokat is kiválthat, és a következő években a világ kereskedelmi politikája jelentős átalakuláson mehet keresztül.
Ezeket is érdemes megnézni
Csapás a megújuló energia terjedésére: nagy szélerőmű leállítása
Duo Max: az új generációs technológia előnyei és használata
