Trump vámjai: Dél-Amerika nyerhet-e a kereskedelmi feszültségekből?
Donald Trump nemrégiben bejelentette, hogy milyen mértékű kereskedelmi vámokat kell viselniük a világ országainak az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem során. A bejelentést követően Dél-Amerikában sokan megkönnyebbülten sóhajtottak fel, hiszen a kontinens 12 országából tíz a legalacsonyabb, 10%-os vámot kapta. Csak Guyana és Venezuela szenvedett el kezdetben magasabb, 38% és 15% vámot, amelyeket később szintén csökkentettek 10%-ra. Trump döntése, miszerint 90 napra felfüggeszti a magasabb vámokat szinte minden ország esetében, kedvező hatással lehetett a Dél-Amerikai államokra. Kivételt képeznek azonban Kína, amely 145%-os vámot kapott, valamint Kanada és Mexikó, amelyek egyes exporttermékeikre még mindig 25%-os vámot kell hogy fizessenek az Egyesült Államok felé.
Szakértők, akik ezt a helyzetet Dél-Amerikának kedvező fejleményként értékelik, arra figyelmeztetnek, hogy a magasabb amerikai vámok Kínára, Kanadára és Mexikóra vonatkozóan lehetőséget teremthetnek a dél-amerikai termékek számára az Egyesült Államokban és globálisan. Ugyanakkor ez a nézőpont figyelmen kívül hagyja a globális kereskedelmi instabilitás szélesebb összefüggéseit, amelyekre Dél-Amerika is ki van téve. A kontinens gazdaságai közül Brazília és Argentína a legnagyobbak, és jelentős exportőrei a szójának, az olajnak, valamint Brazília esetében a vasércnek, amely acélgyártásra használatos. Az Egyesült Államok magas vámtarifái a kínai árukra, és Kína válaszlépései, amelyek 125%-os vámot jelentenek az amerikai importtal szemben, új lehetőségeket teremthetnek a dél-amerikai exportőrök számára. Például Brazília megnövelheti mezőgazdasági exportját Kínába az Egyesült Államok korábbi szállításainak helyettesítéseként. Kína már most is Brazília legnagyobb exportpiaca, a második az Egyesült Államok.
A történelem során már volt példa arra, hogy Trump vámokkal sújtotta Kínát, amelynek következtében Kína egyes áruellátásokat az Egyesült Államoktól Brazíliába helyezett át, ezzel növelve a brazil szójabab-exportot. Az idei szójatermés, amely 2025-re várható, sokakat arra ösztönöz, hogy hasonló helyzetre számítsanak, mint amely a Trump első mandátuma alatt zajlott. Frederico D’Avila, a brazil mezőgazdasági termelő és volt politikus, úgy nyilatkozott, hogy Trump első mandátuma „kiváló volt a brazil mezőgazdaság számára”, hiszen a vámtarifák kedveztek nekik.
Ezzel szemben Juan Carlos Hallak, a Buenos Aires-i Egyetem nemzetközi gazdasági professzora arra figyelmeztet, hogy a „kétoldalú akadályok” emelése a termékek kereskedelmében leginkább azt befolyásolja, hogy „ki kinek ad el”, nem pedig a pénzügyi hasznot a eladók számára, mivel az árakat globálisan határozzák meg. Hallak véleménye szerint Dél-Amerikai országok nem számíthatnak arra, hogy jelentős pénzügyi előnyökhöz jutnak Trump intézkedései révén, csupán különböző vásárlókra számíthatnak.
A brazil marhahúsipar, amely szintén nyertese lehet a helyzetnek, reméli, hogy Trump lépései újabb globális eladásokat eredményeznek, hiszen az Egyesült Államokban a marhahús jelentős része jelenleg az Egyesült Államokból származik. Brazília elnöke, Luiz Inácio Lula da Silva nemrégiben Japánban járt, hogy megnyissa a japán piacot a brazil marhahús-export számára. Japán jelenleg a marhahúsának 40%-át az Egyesült Államoktól vásárolja. A helyzet azonban megváltozhat, ha Trump vámot vet ki Japánra, amely lehetőséget adhat Dél-Amerika számára.
A brazil ipar más ágazatai, mint a kávé és a lábbeli, szintén versenyelőnyhöz juthatnak ázsiai riválisaikkal szemben az Egyesült Államok piacán. Brazília a világ legnagyobb kávétermelője, míg Vietnam, Indonézia és Kolumbia a következő helyeken áll. Az Egyesült Államok kezdetben 46%-os vámot vetett ki Vietnámra és 32%-ot Indonéziára. Ha ezeket a magas vámokat júliusban visszaállítják, az jelentősen megdrágítja a kávét az Egyesült Államokban, így a brazil és kolumbiai kávé versenyelőnyt élvezhetne.
A helyzet azonban nem mentes a kockázatoktól sem. A 10% még mindig 10%, és a kedvező vámtarifával rendelkező országok is csökkent kereslettel szembesülhetnek, ha az árak emelkednek. Ez különösen kockázatos lehet azok számára, akik olyan termékeket exportálnak, amelyek versenyeznek az Egyesült Államokbeli hazai termelésű árukkal, mint például az olaj, a szójabab, a réz, a vasérc és a lítium. Az Egyesült Államok minden országra kiterjedően 25%-os vámmal sújtja az alumínium- és acélimportot, ami szintén érinti Brazíliát.
Az árupiac volatilitása, amelyet Trump vámháborúi okoznak, szintén hatással lehet Chile és Peru gazdaságára, ahol a réz a legfontosabb exporttermék. A jövőre nézve, ha Brazília és Argentína megnöveli az Egyesült Államokba irányuló exportját, Trump magasabb vámokat is kiszabhat. Ezen kívül a helyzet még bonyolultabbá válhat, ha Dél-Amerika országa kezd több árut exportálni Kínába, mivel Trump célja a hazai termelés növelése, nem a külföldi importok.
A Dél-Amerika számára kedvező vagy hátrányos következmények pontos előrejelzése nehéz, de az biztos, hogy a kereskedelmi vámok összetett helyzetet teremtenek a kontinens számára.
Ezeket is érdemes megnézni
Csapás a megújuló energia terjedésére: nagy szélerőmű leállítása
Örményország Silicon Valley-jének megteremtése a Kaukázusban
