
Az AI-t elutasító emberek története
Sabine Zetteler határozottan ellenzi az mesterséges intelligencia (AI) használatát, és meggyőződése, hogy az AI értéke megkérdőjelezhető. A londoni székhelyű kommunikációs ügynökség vezetőjeként, ahol körülbelül tíz fő dolgozik, Zetteler szerint az, hogy gépek által írt szövegeket olvassunk, vagy AI által generált zenét hallgassunk, elveszi az írás és zene valódi értelmét. „Miért olvasnék olyan dolgot, amit valaki nem volt hajlandó megírni?” – teszi fel a retorikai kérdést, utalva egy nemrég olvasott idézetre, amely tökéletesen összhangban áll az ő nézeteivel. Zetteler aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a mesterséges intelligencia elterjedése, különösen a ChatGPT megjelenése óta, amely 2022 végén indult, nemcsak az iparágakat, hanem a társadalmat is mélyen befolyásolja.
A ChatGPT és hasonló AI rendszerek gyors népszerűségnek örvendenek, hiszen a szoftvercégek, mint a Semrush, azt jelentik, hogy a ChatGPT havonta több mint öt milliárd látogatást generál. Azonban fontos megjegyezni, hogy az AI rendszerek kiképzése rendkívül energiaigényes folyamat. Egy Goldman Sachs által készített jelentés szerint egyetlen ChatGPT lekérdezés körülbelül tízszer annyi elektromos energiát igényel, mint egy Google keresés. Ez az információ sokakat kényelmetlenül érint, és Zetteler mellett mások is, mint például Florence Achery, aki a Yoga Retreats & More vállalat tulajdonosa, szintén aggódnak a mesterséges intelligencia környezeti hatásai miatt. Achery, aki Londonban él, úgy véli, hogy az AI használata ellentmond az ő üzleti filozófiájának, amely a humán kapcsolatokra összpontosít.
Zetteler elismeri, hogy az AI sok jó dolgot hozhat a társadalom számára, mint például a vakok számára írt cikkek fordítása, de a hosszú távú hatásai miatt mégis aggasztónak tartja a jelenséget. „Boldog vagyok, hogy az AI létezik, ha az ténylegesen hasznos, de általánosságban nem hiszem, hogy hosszú távon jót tenne nekünk” – mondja. Azt is megjegyzi, hogy bár a versenytársak használhatják az AI-t, ő nem hajlandó feláldozni az emberi kapcsolatokat és a kreativitást a profit érdekében.
Seattle-ben élő Sierra Hansen, aki közszolgáltatásokkal foglalkozik, szintén elutasítja az AI használatát, mert úgy véli, hogy az csökkenti az emberek problémamegoldó képességét. „Az agyunk az, ami segít megszervezni a napjainkat, nem pedig az AI Copilot, amely megmondja, hogyan kezeljük a naptárunkat” – mondja. Hansen szerint az embereknek kritikus gondolkodásra van szükségük, és ha a ChatGPT-hez fordulnak egyszerű feladatokkal, akkor elveszítik a problémamegoldás képességét.
Eközben Jackie Adams, aki digitális marketing területén dolgozik, kezdetben az AI ellen érvelt, azzal az indokkal, hogy az környezetszennyező. Azonban amikor a kollégái elkezdtek AI-t használni a munkájukban, Adams is kénytelen volt alkalmazkodni a helyzethez, mivel a költségvetését le kellett csökkentenie. „Ha nem használom az AI-t, akkor hátrányba kerülök” – mondja, hozzátéve, hogy ma már nem tartja lustaságnak az AI igénybevételét, hanem inkább a munkája javításának eszközeként tekint rá.
James Brusseau, a Pace University filozófia professzora, aki az AI etikájára specializálódott, úgy véli, hogy az AI használata már elkerülhetetlenné vált. „Ha tudni akarjuk, miért hoztak egy döntést, akkor emberekre van szükségünk. Ha viszont nem érdekel minket ez a kérdés, akkor valószínűleg AI-t fogunk használni” – figyelmeztet. Adams elfogadta az AI használatát a munkájában, de aggodalommal tölti el a technológia növekvő befolyása. „Már akkor is, amikor egy Google keresést végzek, az AI összefoglalót ad, és úgy érzem, hogy már nem tudok kontrollálni, hogy ez hogyan hat rám” – mondja.
A mesterséges intelligencia tehát egyre inkább része a mindennapi munkánknak és életünknek, de számos ember számára komoly dilemmát jelent, hogy mennyire vagyunk hajlandóak beengedni ezt a technológiát a mindennapjainkba, és milyen árat vagyunk hajlandóak ezért fizetni. Ahogy a technológia fejlődik, úgy a társadalmi és etikai kérdések is egyre hangsúlyosabbá válnak, és elkerülhetetlen, hogy mindannyiunknak választania kell, hogyan viszonyulunk ehhez az új valósághoz.