Az idegen élet nyomában: Mit jelent ez az emberiség számára?
A tudományos felfedezések gyakran nem csupán a tudásunkat bővítik, hanem alapvetően megváltoztatják a világról alkotott elképzelésünket is. Az egyik ilyen mérföldkő volt, amikor az első űrszondák képeket küldtek vissza a Földről, bemutatva annak szépségét és törékeny voltát az univerzumban. Most pedig újabb izgalmas felfedezésről érkezett hír, amely még közelebb hozza a lehetőséget, hogy idegen életformákat találjunk: a K2-18b nevű bolygón olyan gázokat észleltek, amelyek a Földön egyszerű tengeri organizmusok által keletkeznek. Ez a felfedezés újabb lépést jelent afelé, hogy választ kapjunk arra a kérdésre, hogy vagyunk-e egyedül az univerzumban.
Professzor Nikku Madhusudhan, a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetének vezetője, aki a felfedezést végző csapat élén áll, úgy véli, hogy ez az esemény az egyik legfontosabb kérdésre adhat választ. A tudósok régóta fantáziálnak arról, hogy létezhetnek más világok is, ahol élet formálódhatott. Az 20. század elején például a csillagászok egyenesen vonalakat véltek felfedezni a Mars felszínén, ami arra utalt, hogy a közeli bolygón esetleg fejlett civilizáció is létezhet. Ez az elképzelés rengeteg sci-fi történetet inspirált, amelyekben repülő csészealjak és zöld kis lények szerepeltek. Azonban a kezdeti félelmek, amelyek a kommunizmus terjedésével kapcsolatosak voltak, azt eredményezték, hogy a földönkívüli látogatók sokszor fenyegetésként jelentek meg a médiában.
A legfrissebb felfedezés, amely az „eddigi legmeggyőzőbb bizonyíték” egy másik világon lévő életre, nem a Marsról vagy a Vénuszról származik, hanem egy, a Földtől több száz trillió mérföldnyire lévő bolygóról. A kihívás az, hogy megtaláljuk, hol keressük az idegen élet nyomait. Hosszú ideig a NASA Marsra összpontosított, de 1992-ben a Naprendszeren kívüli első bolygó felfedezésével megváltozott a megközelítés. Azóta közel 6000 exobolygót azonosítottak, amelyek közül sok gázóriás, mint például a Jupiter és a Szaturnusz. Azonban számos más bolygó is található, amelyek az úgynevezett „Goldilocks zónában” helyezkednek el, ahol a távolság optimális ahhoz, hogy folyékony víz, és így élet is létezzen.
A tudósok folyamatosan fejlesztik azokat az eszközöket, amelyekkel elemezni tudják az exobolygók légkörének kémiai összetételét. A NASA James Webb Űrteleszkópja, amely a K2-18b bolygón felfedezte a gázokat, az eddigi legfejlettebb űrteleszkóp, és annak indítása óriási izgalmat keltett a tudományos közösségben. A Webb azonban nem képes észlelni a Földhöz hasonló méretű vagy a szülőcsillagához túl közel eső bolygókat, ezért a NASA újabb terveket szőtt, mint például a 2030-as években tervezett Habitable Worlds Observatory, amely képes lesz az ilyen bolygók légkörét is vizsgálni.
Professzor Madhusudhan reményei szerint már két éven belül elegendő adatot gyűjthet ahhoz, hogy bizonyítani tudja a K2-18b körüli bioszignatúrák létezését. Azonban még ha sikerül is elérnie ezt a célt, biztosan nem fogunk tömeges ünneplésbe kezdeni. Inkább egy újabb tudományos vitát indít el azzal kapcsolatban, hogy a bioszignatúrák keletkezését nem élő, hanem élettelen folyamatok is előidézhetik. Ahogy egyre több adatot gyűjtünk, és a kémikusok nem találnak alternatív magyarázatokat a bioszignatúrákra, a tudományos konszenzus fokozatosan a más világokon létező élet lehetősége felé fog elmozdulni.
A tudományos közösség soha nem keresett még ennyire aktívan idegen életet, és soha nem voltak még ilyen fejlett eszközeik a kutatásra. Sok tudós úgy véli, hogy már csak idő kérdése, hogy mikor találják meg az élet nyomait más világokon. A felfedezés nemcsak félelmet, hanem reményt is hozhat az emberiség számára. A professzor szavai szerint, ha egyszer szembesülünk azzal, hogy nem vagyunk egyedül, az alapvetően meg fogja változtatni a világról alkotott elképzelésünket, és közelebb hozhat minket egymáshoz is.
Ezeket is érdemes megnézni
A jövő űrutazása: Robotok váltják fel az emberi asztronautákat?
Az ember tragédiája film szereposztása és karakterei részletesen
